A hely, ahol otthon érzed magad: Szakkör

Kecsón innál kraftot? Akkor irány a Szakkör! Folytatódik a partnereinket bemutató cikksorozatunk. Az első részben a Kapca Bisztróban jártunk, ahol az ország egyik legjobb hamburgere készül, a mostani cikkünkben pedig Kecskemétre látogatunk a Szakkörbe, ahol Vörösmarty Attila látott minket vendégül.

Attilát nagyjából másfél éve ismerjük, azóta kis híján heti rendszerességgel jár hozzánk a Főzdeparkba. A kraft sör iránti elköteleződését mutatja, hogy idén külön buszt indít a kecskemétieknek a II. Kraft Sörfesztiválra, sőt mi több, ő maga is szervez egy sörfesztet júniusban (részletek az interjúban).

A Szakkör idén nyáron lesz két éves, és ahogy korábban említettük Kecskemét központjában terjeszti az igét, illetve a kraft söröket. Szerencsére már többször volt alkalmunk náluk vendégeskedni és mindig hatalmas szeretettel vártak minket, amit ezúton is köszönünk! Emlékszem, hogy az első csapfoglalásunkkor eszméletlenül jó mangalica szalonnával és hermelinnel (pácolt camembert) vett le minket a lábunkról Atesz, akivel a sörbemutató után az egykori zsinagógába mentünk karaoke partizni (mennyire laza már!). Továbbá külön ki kell még emeljük Beát, a mindig bájos pultos hölgyet, aki játszi könnyedséggel pattintja le a kraft sör mámorában úszó szerelmes férfi vendégeket. (Szeretünk Bea! <3)

Old-school, vagány belső enteriőr, nosztalgikus táblákkal a falon az egykori kecskeméti uszodából („Úszósapka használata kötelező!”), és mindez egy kis rock zenével megszínezve. A hangulat egyedülálló, ha arra jársz, mindenképpen térj be!

A szót tovább nem szaporítva, ismerjétek hát meg részletesebben a Szakkört és Attilát.

"Bezzeg az én időmben..." | Fotó: MONYO Brewing Co. | Szakkör
“Bezzeg az én időmben…” | Fotó: MONYO Brewing Co. | Szakkör

MONYO Brewing Co.: Miért vágtál bele a vendéglátásba?

Vörösmarty Attila: Régi nagy szerelem a vendéglátás, nem ez az első üzletem. A 90-es évek közepén egy italokkal foglalkozó cégnél dolgoztam, így viszonylag korán ki tudtam jutni külföldre, ahol nagyon sok vendéglátóhelyet láttam – főleg Angliában, leginkább pub-okat – és az a világ nekem nagyon bejött. Jobbnál jobb kocsmák, tök jó zenékkel és kisebb társaságokkal… nem azt mondom, hogy klasszikus éjszakai élet, de hajnal kettő-háromig simán tart a buli. Szóval a 90-es évek végén meg is nyitottam az első üzletemet, azóta természetesen sokat tanultam a vendéglátásról.

Térjünk is rá a jelenre, miért szakkör a Szakkör?

Az emberek szeretnek szakkörbe járni, nem? Otthon meg ez egy jó duma az asszonynak. Mondjuk ma már nem feltétlen divat, de amikor én voltam fiatal, akkor még jártunk szakkörökbe. Az azonos érdeklődési kör jól összehozza az embereket, szóval úgy gondoltam, hogyha a minőségi sörökre koncentrálunk, akkor ez egy jó kapcsolódási pont azoknak, akik az igényes söröket szeretik.

Hogy kerültél kapcsolatba a kraft sörökkel?

Ez abszolút egy baráti kapcsolathoz köthető. Bukóval (A Bukovinszky testvérek a Békésszentandrási Sörfőzde tulajdonosai – szerk.) jó kapcsolatot ápolok, és tudtam, hogy ezzel foglalkozik. Először őt kerestem meg, lementünk hozzá a Rózsakertbe Békésszentandrásra, ami annyira szép kis hely, hogy rögtön beleszerettem. Aztán láttam, hogy ezekre a sörökre van piaci igény, jómagam is jártam a Főzdefesztre, sokat kóstolgattam. Emlékszem, egy kávésat ittam először valamelyik pesti Gourmet Fesztiválon. Már nem emlékszem melyik főzde söre volt, de azt tudom, hogy egy portert vagy stout félét akartak összehozni. Sűrű volt, szénsav nélkül, plusz meleg is volt a sör, gyakorlatilag az egy borzalmas találkozás volt, de örök szerelem.

Atesz. | Fotó: MONYO Brewing Co. | Szakkör
Atesz. | Fotó: MONYO Brewing Co. | Szakkör

És a MONYO-t hogy találtad meg?

“Fukushima”. A Fukushima annak idején jól lett tolva, benne volt a médiában. A Felvonulási téren a Főzdefeszten debütált, mondjuk én nem ittam belőle, mert hatalmas sor volt. Éppen egy padon ültem amikor leült mellém egy páros. Kérdeztem tőlük, hogy mi ez, mit isztok? De csak annyit válaszoltak: „Ilyet ne igyál” (nevet.) Tartottam utána a Szakkörben becsülettel. Szerzett néhány vicces pillanatot a sör. Tavaly nyár elején például jött két srác Fukushimás pólóban és ide csaptak az asztalra, hogy “Fukushima!”. Le is fotóztam őket, ahogy itt itták Fukus pólóban a zöld sört. Rendszeresen járnak azóta is, bár már ők se keresik (nevet).

Hogy látod a kraft sörök vidéki helyzetét?

Nyilván óriási piac van Budapesten, mi sose fogunk tudni azzal versenyezni. Az oké, hogy sörbemutatóra megtelik a kocsma és pénteken, szombaton jól elvagyunk, de van, hogy szerdán itt ücsörgünk ketten és csak mi isszuk a söröket. A vidéki vendéglátásban – az öt nagyvárost eltekintve, illetve Budapestet leszámítva – már nagyon nehéz érvényesülni. Általában azok isszák itt a sört akik itt ragadtak, vagy akik Pestről visszajönnek egy hétvégére. Mondjuk itt egy kicsit olcsóbban megkapják ugyanazt. Nem tudsz ezzel mit csinálni, szóval szerintem nem baj, hogy Pest központú a szcéna. A sörötök a prémium kategóriába van pozicionálva, itt nem tudod őket eladni nagy mennyiségben. Én is szenvedek olyan értelemben, hogy nem hozom a MONYO söröket tonnaszámra, pedig én hoznám szívesen (nevet).

Mesélj egy kicsit kérlek a csapfoglalós estekről.

Azokat hívtam meg először, akivel személyesen is baráti kapcsolatot ápolok. Békésszentandrással kezdődött, aztán itt volt a BigFoot Sörfőzde is, őket követte a Főzdepark, mindenki szépen sorban (Mad Scientist, Horizont, HopTop, MONYO Brewing Co.) majd a Hedon. Nyilván megy a híre, bejelentkeztek azóta már ketten is, az egyik az Ugar Brewery, a másik pedig az Etyekiek csapata. Jók ezek az edukációs estek, mert a többség számára még ismeretlenek ezek a sörök. Vagy szín alapján választ, vagy olvasott valamit az IPA-ról és csak azt issza – mondjuk az mindig nagyon népszerű kategória az egész világon. Itt talán nem annyira szofisztikált a vendégkör, mint Budapesten. Nyilván ott sok náció van, több helyről jönnek, illetve szélesebb skáláról merítenek a kocsmák is. Összességében amúgy jók a visszajelzések ezekről az estékről.

Kupakgyűjtemény. | Fotó: MONYO Brewing Co. | Szakkör
Kupakgyűjtemény. | Fotó: MONYO Brewing Co. | Szakkör

A csapfoglalás nem egészen úgy működik, mint Pesten, hogy lecserélünk minden csapot az adott főzdére, inkább ilyen sörfőzde bemutatóra kell gondolni, ahol maga a sörfőzőmester meséli el, hogy mi volt a koncepció egy-egy sörnél. Kell a személyes találkozás, ez olyan mint régen a borban. A kezdetekkor a borászok még hajlandóak voltak lemenni borkóstolókat tartani pusziért, aztán majd jön a következő kör, amikor jó kis lóvét kérnek majd előadásonként. Ugye Anti? (nevet). Az elején kell ezt csinálni, utána úgyis másol mindenki, ez egy úttörő műfaj, ami felfutóban van, ebben jó ott lenni az elején. Mivel látom, hogy van erre igény itt is, ezért nem tervezem ezt kiengedni a kezemből, ezért tervezzük nyáron a sörfesztivált is…

Mesélnél erről egy kicsit részletesebben?

Szervezünk egy saját fesztivált, mert úgy látjuk, hogy igény van rá, illetve Kecskeméten még nem volt ilyen típusú sörfeszt. Megpróbálunk valamit összehozni, talán visszakanyarodni az első Főzdefesztes „jó oda kimenni” feelinghez, ami nem annyira ipari, nem annyira üzleties jellegű, ezért nem is hagyományos helyszínen csináljuk, hanem kint a wake-board pálya mellett, a tó parton. Június közepén lesz, zöld környezetben, lehet majd strandolni szóval ilyen “lazulósba” vesszük a dolgokat, szerintem szeretni fogják az emberek. Szakítunk az olyan értelembe hagyományokkal, hogy nem lesz zenekar meg vurstli, nem költünk arra pénzt, csak legyen jó sör. Nem akarom megterhelni a sörfőzőmestereket se, mert az egy szakma, ez pedig vendéglátás. Az elején fontos hogy a sörkészítő is ott legyen a bódéban, de ezt egy olyan fesztiválnak képzelem, ahol a sörfőzők és a fogyasztók is jól érzik magukat. Nyilván bemutató jelleggel lehet majd valamit kóstolót tartani, mert itt még az igét terjeszteni kell. Szóval ez egy tudományos ismeretterjesztő fesztivál lesz remélhetőleg sok fürdőruhás csajjal (nevet).

A régi uszoda tábláit is felhasználták | Fotó: MONYO Brewing Co. | Szakkör
A régi uszoda tábláit is felhasználták | Fotó: MONYO Brewing Co. | Szakkör

Ezen tuti ott leszünk! Egyébként mi volt a koncepció a söröző dizájnjának kialakításánál?

Én mindig úgy vagyok a vendéglátóhellyel, hogy egyrészt lehet rohadt sokat költeni rá – vagyis fel lehet építeni egy jó dizájnt, mert az meghatározza a hely szellemiségét –, másrészt viszont, ha megpróbálsz egy kicsit otthonos környezetet kialakítani akkor szeretni fogják, mert bejönnek és otthon érzik magukat. És, hogy mitől érzed otthon magad? Általában otthon, ha fiatal vagy telerakod a faladat poszterekkel, képekkel, legalábbis az én időmben ez volt a divat, de ezen kívül is ragaszkodsz az otthoni dolgaidhoz, “de jó, láttam ilyet a mamánál”, “itt van a nagyi telefonja” satöbbi. Persze nem kell ezt túltolni, mi is belaktuk. Az elején csak leraktunk egy színes padlót meg előkerítettünk pár képet. Aztán majd utána úgyis jön a többi meg a vendégek is hozzák a kacatokat – gondoltuk. Én amúgy nem tulajdonítok olyan nagy szerepet a dizájnnak, szerintem az embereket nem érdekli annyira. Ha egy városban elterjed egy helyről, hogy jó hely, akkor az működik, tök mindegy milyen a festés meg a bútor. Na jó, az mondjuk alap dolog, hogy a csajoknak ne szakítsa ki a harisnyáját a szék.

Az tényleg fontos. Hány fajta sört tartasz palackban és csapon?

Most számoltam pont meg, palackban 70 féle magyar kisüzemi sörünk van. Csapon a téli időszakban 3-4 fajtát fenn tudunk tartani romlás nélkül, illetve nyáron most megcélozzuk a 8-9-et. Szerintem ennyit bír el ez a hely, ha nagyobb lenne a 12 csapot is meg lehetne nyomni. Persze nyilván az üveges szortiment is kell, színes, sok fajta, ráadásul a többség azt hiszi a nevek miatt, hogy ezeknek a söröknek a fele külföldi, aztán rácsodálkoznak, hogy ez bizony mind magyar.

De hogyhogy van Soproni a hűtőben?

Igazából nagyon rendesek voltak, amikor először megnyitottam. Én se tudtam, hogy ez mennyire lesz piacképes, de a Soproni segített. Adott csapokat és hűtőt, és ez a kapcsolatunk ma is megvan, bizonyos eszközöket biztosítanak és én cserébe árultam a Soproni APA-t, nomeg van olyan társaság, amelyből hárman „halálra isszák” magukat kézműves sörökből miközben egy valaki a Soproniért van oda. Engem ez nem zavar, én nyilván nem iszom, de jó, hogy van alternatíva mindenki számára. Többek között ezért tartok alkoholmentes és gluténmentes sört is.

Mik a tervek és célok a jövőre nézve?

Örömmel költöznék egy kicsikét nagyobb helyre. Itt az a bajom, hogy szerintem nyáron jól fog menni az üzlet, egyre népszerűbbek vagyunk, egyre többen keresnek minket, viszont nincs elég helyem a kiszolgálásra. Egyébként szerintem előbb utóbb majd más is nyit egy hasonló helyet. Ha a piacon akarok maradni és meg akarom őrizni az elsőségemet, akkor szerintem költöznöm kell egy nagyobb placcra. Kerthelyiségem itt például nincs, a vendégek az utcán dohányoznak és a lakókat ez zavarja, szóval egy kicsit már kinőttük. Mondjuk akár ezt a helyet is meg lehetne tartani és adni neki egy speckó szerepet vagy átállni itt az olcsóbb sörökre, míg a másik helyen csak kraft söröket csapolnánk, mondjuk 12 félét. Ez persze csak egy terv, majd meglátjuk merre tudunk tovább haladni.

Hozzászólások

hozzászólás érkezett a bejegyzéshez.